Zenthe Ferenc a Nemzet Színésze, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Neve egyet jelent a kedves, szerethető, életigenlő színészi léttel. Ő lett 1963-ban a „nemzeti kalandfilm-sorozat”, A Tenkes kapitánya főhőse, majd 1987-ben mindannyiunk Taki bácsija, aki azóta is a közönség szívében él. Amikor 2005-ben megkapta a Nemzet Színésze címet, Horváth Ádám, a Szomszédok c. teleregény rendezője megjegyezte: „ő a Nemzet Legkedvesebb Színésze”. A 2020-as emlékév is ezt a tiszteletet fejezte ki: Salgótarjánban ünnepelték születésének 100. évfordulóját, ahol szilvás-mákos Zenthe-torta és megemlékezések is jelezték a rá irányuló szeretetet.
GYÖKEREK ÉS PÁLYAKEZDÉS
Zenthe Ferenc, eredeti nevén Rameshofer Ferenc, 1920. április 24-én született a Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán, bányafőmérnök édesapa fiaként. Már gyermekkorában vonzódott a színházhoz: édesapja kezdeményezésére az egyik bányaépületben egy mozit rendeztek be, így korán találkozott a mozgóképek varázsával. A ciszterci rend egri Szent Bernát Gimnáziumában érettségizett.
Gimnázium után négy félévet a közgazdaság-tudományi egyetemen végzett, majd 1941-ben felvették a Színművészeti Akadémiára – palócos kiejtése ellenére. Két év után megszakította tanulmányait, a II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, de a háború után sem folytatta az iskolát: rögtön Pécsre szerződött 1945-ben. 1948-1952 között Győrben és Debrecenben játszott. 1952-tő haláláig a Madách Színház tagja volt. A Madách adta meg számára a lehetőséget, hogy a szakma mellett a közönség is megismerje, és itt tanulta meg, hogy a színész szakmai tudása a jól működő színházaktól, nem pusztán az akadémiától származik.
IKONIKUS SZEREPEK ÉS PÁLYAFUTÁS
Zenthe első filmszerepét 1953-ban, Nagysándor József honvédtábornokként játszotta a Föltámadott a tengerben. Ezt követték a Rákóczi hadnagya, a Gábor diák, majd romantikus vígjátékok, például a 2×2 néha 5. Később jellemszerepeket is vállalt: az 1983-as, Oscar-díjra jelölt Jób lázadásában módos falusi zsidót alakított, aki egy keresztény kisfiút fogad örökbe a második világháború alatt. Az országos ismertséget az 1962-ben forgatott A Tenkes kapitánya hozta meg neki, Eke Máté szerepében. A televíziónak köszönhetően érkezett másik legendás szerepe is: az 1987-ben induló Szomszédok teleregényben Taki bácsi, a taxisofőr, akit 1999-ig láthattak a nézők. Emellett a Magyar Rádió hallgatói is szerették, különösen A Szabó család című rádiójátékban, ahol ugyan első karakterét kiírták a sorozatból, egy másik szereplő hangjaként visszatérhetett.
SZEMÉLYISÉG ÉS ÉLETIGENLÉS
Zenthe pályafutását és életét az erő, a szeretet és az alázat jellemezte. 1997-ben Nógrád megye díszpolgárává választották. Humora és derűje legendás volt, A Tenkes kapitányában vándordiákot alakító Tordy Géza így emlékezett: „Zenthe mindig derűs volt, mindenről volt véleménye, de megtartotta magának. Különleges képessége volt, hogy pár percnyi alvás után frissen ébredt, és folytatta a mindennapi feladatokat csillogó szemmel”. Zenthe életében a mozgás kiemelkedő szerepet kapott: fiatalon atletizált, rúdugrásban ifjúsági bajnokságot nyert, vívott, úszott, még 80 évesen is dragon-vitorlázott fiával a Balatonon. Tagja volt a színész fociválogatottnak, részt vett a Komlós-ügetőversenyeken, és még hatvanévesen is játszott a legendás SZÚRon. Mindezek mellett büszke volt arra, hogy leszokott a dohányzásról, a kávét is mellőzte, mert hitt a színészi erőnlét fontosságában.
DÍJAK ÉS ÖRÖKSÉG
Zenthe Ferenc munkáját a szakma és a közönség is elismerte. Jászai Mari-díjban részesült 1954-ben és 1968-ban, érdemes művész 1975-ben, kiváló művész 1989-ben lett. 1997-ben Kossuth-díjat kapott, 2005-ben a Nemzet Színészévé választották. Nevét őrzi a 2012-ben megnyitott salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, arcmása Budapesten a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája mögött látható graffitin.
MAGÁNÉLET
Első felesége, Oláh Katalin tornász volt, tőle 1954-ben született fia, Ferenc. Házasságuk 1983-ig tartott, felesége korai halála miatt. Második feleségével, Gizellával, 1986-ban házasodtak, utolsó éveit vele töltötte remeteszőlősi házában. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban. Ravatalánál Huszti Péter búcsúzott tőle: „egy gyönyörű, boldog, kristálytiszta életművet hagyott ránk”. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2014-ben védetté nyilvánította.
ZÁRÓ GONDOLATOK
„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – vallotta 2005-ben. Zenthe Ferenc mind szakmailag, mind emberileg példakép maradt: szerethető, életigenlő színész, aki nemcsak a színpadon, de a közönség és kollégák szívében is örökre él.
FŐBB SZEREPEI
Színház
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Renée; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde – Duzzog; Jacobi Viktor: Leányvásár – Kapitány; Molière: Scapin furfangjai – Scapin; Shakespeare: Szentivánéji álom – Puck, Zuboly; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – Lúdas Matyi; Shakespeare: Rómeó és Júlia – Benvolio; Tamási Áron: Énekes madár – Bakk Lukács; Molnár Ferenc: A doktor úr – Cseresnyés; Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Antonio; Slade: Jutalomjáték – Lou Daniels; Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Gál; Miller: A salemi boszorkányok – Giles Corey; Shakespeare: Szeget szeggel – Tuskó; Moldova György: Malom a pokolban – Deseő; Molnár Ferenc: Az üvegcipő – Őrmester; Rice-Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát – Jákob; Shakespeare: Téli rege – Juhász; Molnár Ferenc: Egy, kettő, három – Titkár
Játékfilmek
Föltámadott a tenger (1953); Rákóczi hadnagya (1953); 2×2 néha 5 (1954); Gábor diák 1955); Mese a 12 találatról (1956); A nagyrozsdási eset (1957); Csendes otthon (1957); Alázatosan jelentem! (1960); Fapados szerelem (1960); Meztelen diplomata (1963); Tücsök (1963); Énekesmadár (1967); Egri csillagok (1968); A beszélő köntös (1969); Szemüvegesek (1969); A gyilkos a házban van (1970); Hahó, Öcsi! (1971); Jó estét nyár, jó estét szerelem! (1971); Fuss, hogy utolérjenek! (1972); Illatos út a semmibe (1972); Égigérő fű (1979); A Pogány Madonna (1980); Kojak Budapesten (1980); Csak semmi pánik! (1982); Jób lázadása (1983); Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001); Sobri – betyárfilm (2002); Magyar vándor (2004).
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
A Tenkes kapitánya (1963); Princ, a katona (1966); Oly korban éltünk (1966–1967); Tüskevár (1967); Bors (1969–1972); Őrjárat az égen (1969); A fekete város (1970–1971); Rózsa Sándor (1971); Egy óra múlva itt vagyok (1971–1974); Vivát, Benyovszky! (1975); Beszterce ostroma (1975–1976); Mire megvénülünk (1977); A névtelen vár (1981); Különös házasság (1984); Szomszédok (1987–1999); Zsaruvér és csigavér (2001–2002)
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
