Interjú Rendek Lászlóné Olgával, a Rendek Ökogazdaság vezetőjével
A tanyasi élet egyszerre romantikus álom és kihívás: természetközeliség, önellátás, és néha derékig érő sár és dagonyázó mangalicák. A Kiskunság szívében van egy hely, ahol a látogatók bepillantást nyerhetnek a pusztai emberek mindennapjaiba, megismerhetik a hagyományos étkezési szokásokat, és felfedezhetik ezt az egyedülálló, sok hasznos tudást és tapasztalatot őrző világot.
A Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum a család ősi birtokán működik, közel húsz hektáron, ahol két generáció tartja fenn a gazdálkodást. A Tanyamúzeumot 1997-ben nyitották meg, és nem csupán a hagyományos gazdálkodás fortélyait mutatják be, hanem azt is, hogyan lehet harmóniában élni a természettel, megőrizve a régi paraszti kultúra értékeit. A gazdaság vezetője, Rendek Lászlóné Olga mesélt a tanyasi mindennapokról, a fenntartható gazdálkodásról, és arról, miért fontos, hogy a jövő generációja is megismerkedjen a helyben termelt növényekből és háztáji állatokból készült egészséges élelmiszerekkel.
Hogyan épül fel a gazdaságotok, és milyen szempontok szerint szervezitek a mindennapi munkát?
Gabonaféléket termesztünk magunknak és állatainknak, ősgyep legelőink vannak, szántóföld a zöldségeknek és gyógynövényeknek, valamint tájfajta gyümölcsfáink. A munkálatokat az évszakok és az időjárás határozzák meg, amelyekhez nekünk mindig alkalmazkodnunk kell.
Milyen növényeket termesztetek a gazdaságban, és miért pont ezekre fókuszáltok?
A csapadékhiány miatt szinte teljesen át kellett alakítanunk a növénytermesztést, mert csak a szárazságtűrő, régi fajta növények bírják a meleg időjárást. Vegyes zöldséges kertünkben paradicsomot, paprikát, salátát, sárgarépát, petrezselymet, tökfélét, édesburgonyát, valamint gyógy- és fűszernövényeket termesztünk. Gyümölcsöt a vegyes gyümölcsös ültetvényünk ad, melyben van alma, körte, birs, meggy, barack, szederfa és egy kisebb fiatal homoktövis rész is.
Hogyan hatnak a termesztési módszereitek – mulcsozás, komposztálás, vegyszermentesség – a zöldségek és gyümölcsök ízére és minőségére?
Teljes mértékben meghatározza a termesztési mód és a fajta a megtermelt élelmiszer ízét és zamatát. A talajtakarás, azaz mulcsozás nélkül már nem tudnánk termeszteni, mert a talaj annyira felmelegszik, hogy a növényeink megfőnének. A vegyszermentesség nálunk gyermekkorunk óta természetes, így a termények tiszták, egészségesek és ízletesek.
Melyik növényetek nyújt új élményt a látogatóknak vagy teszi különlegessé a kínálatot?
Mindig meg kell újulnunk, alkalmazkodnunk a természethez. Több éve kutatásokban is részt veszünk, és figyeljük a növényeket pontosan olyan szempontok szerint, hogyan bírják ezt a klímát, és hogyan szaporíthatók tovább. Például a Salone del Gusto-n Torinóban mangalica kolbászt cseréltem homoki babra egy afrikai hölggyel – ez is különlegesség, mint a banánuborka. Nekünk nem is a különlegessége a legfontosabb, hanem hogy termeszthető legyen. Emellett itthon is sok olyan növényt próbálunk ki a génbankból, mint például a kékburgonya vagy dédszüleinktől örökölt világoszöld görögdinnye.
Milyen szerepet játszanak a helyben termelt zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények a mindennapi étkezésben?
Ez nálunk az alap – a kertből és az ősgyepről táplálkozunk. Természetesen e mögött sok tapasztalat van, amit kiskorunk óta gyűjtöttünk, az örökölt tudás mellett, amit később saját magunk is megtanultunk. Ismerjük a vadontermő növényeinket is, amelyek különleges ízeket adnak az ételeinknek. Nekünk gyerekkorunk óta megvan az ízélményünk, az ízemlékeink. Én például 6 éves korom óta főzök.
Milyen őshonos állatfajtákat tartotok, és miért fontos ezek megőrzése a gasztronómiai kultúra szempontjából?
Racka juhunk, mangalicánk és őshonos tyúkjaink vannak. Állataink húsának íze egészen más, mint az elzártan tartott állatoké, hiszen szabadon legelnek az ősgyepen, napfény és friss levegő éri őket. Ha ezeknek az állatoknak a húsához semmi más fűszert nem teszünk, csak jó sót, akkor is ízletesek. A legeltetett állatok húsa a legjobb minőségű, mert a sok ásványi anyag és vitamin belekerül a húsba.
Hogyan biztosítjátok, hogy az állatok természetközeli környezetben, stresszmentesen éljenek, és milyen hatással van ez a hús, a tojás vagy a tej minőségére, ízére?
Annyi állatot tartunk, amennyinek tudjuk biztosítani a legelőt és az élelmet. Nem mindegy, hogy egy állat szabadon legelészhetett-e, vagy szűk helyre zárva, mesterséges táppal etetve nőtt fel. A szabad tartásban nevelt állatok erősebb izomzatúak, zsíreloszlásuk kiegyensúlyozottabb, ami szaftosabb, porhanyósabb húst eredményez. Amit az állat eszik, az közvetlenül befolyásolja a húsát is. A természetes takarmányok, mint a fű, a szemes gabona vagy a zöldségek, több tápanyagot és jobb ízvilágot adnak a húsnak. Csak akkor lesz a hús ízletes és egészséges, ha az állat nyugodt. A stressz – például a vágás előtti szállítás – sokat ronthatna a minőségen. A jó tojás és tej titka is a takarmányozásban, a minőségi gabonában rejlik. Ha a tyúkokat megfelelően etetjük, kiváló minőségű tojásra számíthatunk. Felelősséggel tartozunk minden állatért, amelytől a hús, a tej és a tojás származik.
Mesélj a mangalica- és egyéb termékeitekről: mi teszi őket különlegessé, és hogyan őrzitek meg a hagyományos ízüket?
A mangalica hazánk ikonikus sertésfajtája. Termékeink különlegességét a családi recept és a tartásmód adja, amit dédszüleinktől örököltünk tovább. Állatainkat életük során gondosan etetjük, és haláluk után ők szolgálnak táplálékul. Méltó módon tartjuk, vágjuk és dolgozzuk fel őket. Húskészítményeink stresszmentes állattartásból származó, nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt, kétéves mangalicákból készülnek. Nagyon népszerű nálunk a mangalica szalonna, zsír, töpörtyű és kolbász.
Mi teszi egyedivé a saját gabonátokból készített kenyeret, péksüteményeket?
Maga a kezünk melege adja az egyediséget, ahogyan készítjük. A kemencénk is különleges, hiszen a férjem építette saját kezűleg. Benne van a munkánk, a szeretetünk és a hagyományunk.
Hogyan zajlik a disznóvágás, és mely autentikus lépések maradtak meg a mai napig?
A hagyományőrzéshez hozzátartozik a disznóvágás is, rendszeresen része a téli programjainknak. Ez az egyik legkedveltebb csapatépítő kalandunk, a résztvevők hosszú idő után is örömmel emlékeznek a nálunk töltött időre. A disznóvágás során a vendégek megismerkedhetnek a hagyományos folyamatokkal: a mangalicát gondosan elkábítjuk, a leölés után a vért frissen felfogjuk a hurka és kolbász készítéséhez. A húst feldaraboljuk, a zsírosabb részek szalonnává, a soványabbak sonkává és pecsenyévé alakulnak. A kolbászt és szalonnát hagyományosan füstöljük, a hurkát frissen töltjük. Húst úgy is tehetünk az asztalra, hogy közben tiszteletben tartjuk az állatot. Családdal, barátokkal dolgozzuk fel a disznót, ahogy régen, így a gyerekek és felnőttek évről évre tanulhatnak a hagyományos módszerekről és a közösségi élet fontosságáról.
Hogyan mutatjátok be az érdeklődőknek a gazdálkodó életforma mindennapjait, miközben hasznos praktikákkal, gasztronómiai tippekkel is ellátjátok őket?
Munkánk egyik lényeges eleme, hogy formáljuk az idelátogató gyermekek és felnőttek szemléletét a mai kifordult világban. Az élelem-önrendelkezés lenne a legfontosabb az életben maradáshoz és az egészség megőrzéséhez. A szó sokat mondó: EGÉSZSÉG, ami az egészre vonatkozik – a fizikai mellett a lelki és szellemi életre is. Ha ki tudnánk zárni a külső hatásokat, a tanyai életforma teljes mértékben biztosítaná az egészséget, ahogy régen is tette. Bemutatjuk a tágabb környezetünket, az építészeti kultúrát, az életvitelt, szokásokat, a szezonális népi ételeket és a tartósítási eljárásokat. A szabadban, a kertben lehet meditálni is, ami szintén része az egészség megőrzésének.
Milyen népi és kézműves hagyományokat ismerhetnek meg a látogatók, amiket a hétköznapokban is hasznosíthatnak?
A racka juh szőréből és más természetes anyagokból készítünk autentikus szövést és körmönfonást. Emellett a látogatók megtanulhatják a kézműves élelmiszerek elkészítését is, például kenyér, tészta vagy sajt formájában.
Manapság sajnos nagyon elszakadtunk a természettől, a növényektől, az állatoktól. Miért tartod fontosnak, hogy a fiatalok is megtapasztalják a növénytermesztés és állattartás szépségeit, a tanyasi élet alapjait?
Az idősebbeknek kötelességük átadni a tudásukat a fiataloknak. Mi ebben is példát mutatunk: gyermekeinknek már átadtuk, és ezt nyújtjuk a látogatóknak is. A gyökereink mélysége azt bizonyítja, hogy a gyökeret vert embert nem könnyű eltántorítani a szándékától. Jellemző ránk a kitartás, amit mindenképp példaértékűnek tartunk, és elmondjuk a fiataloknak, hogy ebből erőt merítsenek. Fontos a fokozatosság: lépésről lépésre haladni, életcélt találni, megmutatni, hogy a munkának van értelme, haszna és öröme. A kerttel és az állatokkal való bánásmód maga egy terápia, ami jó érzésekkel tölt el.
Hogyan látod a helyi termelés és a fenntartható gazdálkodás jövőjét Magyarországon?
A fenntarthatóság számomra a mai rohanó élet és a túlzott technikai eszközhasználat visszafejlesztését jelenti. Újra kell tanulnunk a fogyasztói társadalom ellentétét: hogy ne pazaroljuk a természeti értékeinket, és tisztelettel forduljunk az anyaföld felé. Az élelmünkben is meg kell jelennie a hagyománynak, a kultúrának, az örökségnek és az identitásnak – ezek nélkül nincs jövőnk a földdel együttműködő gazdálkodásban.
RENDEK ÖKOGAZDASÁG ÉS TANYAMÚZEUM
6041 Kerekegyháza, Kunpuszta 81.
okomuzeum.hu
facebook.com/rendek.tanya.kiskunsagi.okomuzeum
olga.rendek@gmail.com | +36 20 386 2522
Molnár Éva
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
