2025 júniusában az Országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, amely szabálysértéssé nyilvánítja az élő állattal való koldulást. Aki nyilvános helyen kéregetés céljából állatot használ, akár 50 ezer forintos bírságra is számíthat, az állatot pedig a hatóság elkobozhatja, ha jóléte veszélyben forog.
MI ELŐZTE MEG A TÖRVÉNYT? – AZ ATHOS ÉS HÁTÁN-ÜGY
A módosítást közvetlenül megelőző eset Budapest belvárosában történt: két bernáthegyi, Athos és Hátán rendszeresen, hosszú órákon át feküdt gazdáik mellett az utcán, gyakran tűző napon, étlen-szomjan, ellátás nélkül. A közterület-felügyelet és civil szervezetek is jelezték, hogy a helyzet visszatérő és aggasztó.
KOLDUSMAFFIA ÉS KÖZFELHÁBORODÁS
A vita középpontjába került, hogy egyes „koldusmaffiák” állatokat használtak, hogy több pénzt keressenek. Feltételezések szerint a „kolduló állatok” gyakran nem is saját tulajdonban voltak, hanem több személy között „váltották” őket, ami különösen súlyos állatkínzási gyanút vetett fel.
JOGI HÁTTÉR – KONKRÉT MÓDOSÍTÁS
A rendelkezés a 2012. évi II. törvény (a szabálysértésekről) módosításával lépett életbe. Hasonló ahhoz, amely tiltja a gyermekekkel való koldulást. A cél: megakadályozni, hogy az állatokat kizsákmányolják és eszközként használják a könyörület kiváltására. Az indoklás szerint több esetben is találtak rossz állapotban lévő, hosszú órákon át egyhelyben tartott állatokat, gyakran víz, árnyék vagy fekhely nélkül.
MIÉRT VOLT RÁ SZÜKSÉG?
A koldulás során az állatokat együttérzés kiváltására használják, miközben gyakran:
- nem kapnak elég élelmet vagy vizet
- nem mozoghatnak
- nem részesülnek orvosi ellátásban, oltásban, chipben
- mentálisan is szenvedhetnek a zajos környezetben.
A törvénymódosítás célja nem a büntetés, hanem a megelőzés – hangsúlyozta a kormány állatvédelmi biztosa, hozzátéve: nyitottak a párbeszédre és az együttműködésre a civil szervezetekkel annak érdekében, hogy emberséges és működőképes megoldás szülessen. A cél nem a megbélyegzés vagy szankcionálás, hanem egy felelősségteljes társadalmi gyakorlat kialakítása.
CIVIL REAKCIÓK ÉS TÁRSADALMI VITA
A szabályozás erős visszhangot váltott ki. Állatvédők régóta szorgalmazzák, hogy az állatok ne váljanak eszközzé. Több szervezet viszont aggályosnak tartja az intézkedést: szerintük a rendelet nem oldja meg a koldulás okait, csak láthatatlanná teszi a problémát.
Szerintük a szabályozás akkor lehet hatékony, ha mellette működik:
- krízisszállók fejlesztése • állatbarát menedékhelyek létrehozása
- segítségnyújtás a hajléktalanoknak és kisállattartó rászorulóknak.
„Sok nehéz sorsú ember számára az állat az egyetlen lelki támasz. Ha elválasztjuk őket, az súlyosabb trauma lehet, mint a nélkülözés.”
SZANKCIÓK ÉS ELJÁRÁS
A szabálysértési eljárás következményei:
- figyelmeztetés vagy bírság (akár 50 000 Ft)
- állat ideiglenes elkobzása
- állatvédelmi hatósági eljárás
- az állat menhelyre vagy civil szervezethez kerülhet.
MIT TEHET A LAKOSSÁG?
Ha valaki olyan koldulót lát, aki rossz körülmények között tart állatot, értesítheti:
- a közterület-felügyeletet
- a helyi jegyzőt vagy állatvédelmi hatóságot
- megbízható állatvédő szervezetet.
Molnár Éva
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
