Ha Istennek adod az idődet, a pénzedet, az az imádás egyik módja, hogy a szíved az Övéhez igazítsd, akkor tudod odaszánni önmagad a nemes dolgokra, amik ebben az esetben a szolgálat, illetve adomány a rászorulók megsegítésére. Ezek az Istennek tetsző dolgok.
„Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Mt. 6, 19-21)
Mi a kincsünk? Van, akinek a pénz és más anyagi javak, van, akinek a kapcsolati tőke, a munka, a tudás, nem feltétlenül tárgyi dolgok. Akármilyen természetű vagyont gyűjtünk, ha nem tesszük bálvánnyá, hanem magas célokra ajánljuk, az mennyei kincsé válik. Mi nem tudunk ajándékot adni Istennek, mert neki mindene megvan, ezért Isten kérése, hogy egymást ajándékozzuk meg.
Ahol a kincsünk, ott van a szívünk… Mit jelent ez a fogyasztói társadalomban?
Ha valaki a boltokat, a plázákat járja és manapság a webshopokat csekkolja karácsony tájt, annak elsősorban a vásárlás, az anyagi javak töltik ki a szívét. Az ünnep neki csak ürügy arra, hogy shoppingolhasson, neki a boltokban felhalmozott „mű” kincsek körül van a szíve. Ha azt mondjuk szeretünk valakit, de nem áldozunk rá az időnkből, energiánkból, testi-lelki javainkból, akkor nem igazán szeretjük. Mondhatjuk, szeretjük Jézust; de ha egyáltalán nem töltünk időt vele, nem szeretjük annyira, amennyire áltatjuk magunkat.
Az ateizmus térnyerésével a karácsony a szeretet ünnepévé lett, csak az nem mindegy, hogy milyen szeretetről van szó. A fogyasztói társadalom térhódításával sokaknak csak az önszeretet ünnepe. Tudjuk, hogy a „ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön”, nem azt jelenti, hogy ne legyen semmilyen vagyonunk, hisz a vagyon önmagában nem rossz. A baj ott kezdődik, ha a földi kincseket előnyben részesítjük a mennyeiekkel szemben. Ilyen a fentebb említett karácsony előtti vásárlási láz, ami sok esetben a megajándékozott ember számára mást „ad”, mint amit a vásárlással időt töltő, sokszor nagyon sok pénzt költő családtag, barát, munkatárs gondol.
Ahol a kincsed van, ott van a szíved is. Mit jelent ez bibliai és vallási értelemben?
A szívünk nem lehet másé, csak az Istené. Ami annyit jelent: nem állhat semmi Isten és közénk. Ha valami miatt elhagyjuk az igehallgatást, a bibliaolvasást vagy az imát, és a szeretet gyakorlását, akkor van valami, amit ezeknél a szívünk jobban keres. Arra kell vigyáznunk, hogy a szívünk Istené maradjon, feltételek és kikötések nélkül. Nyilvánvaló először mi kaptunk ajándékot Istentől. Puszta létezésünktől kezdve minden, amink van ajándék. A Szentháromság Isten mindenség-üdvözítő elhatározása, melynek megvalósítását Jézus Krisztusban ajándékozta nekünk. Ez az Ő karácsonyi ajándéka. Ez iránti hálából adunk ajándékot egymásnak karácsonykor.
Karácsony az európai népek és az onnan más kontinensekre települt európai lakosság egyik legfontosabb vallási-kulturális ünnepe, hálaadás Istennek mennyei ajándékáért, Jézus Krisztusért. A lényeg nem jelent mást a különböző etnikumoknál, csak az ünneplés helyi hagyományai térnek el. Az ajándékozás és a benne lelt öröm lebeg szemünk előtt ilyenkor karácsony táján. Ha a várakozás idejét szentebbé tesszük, felajánlunk magunkból egy darabkát Istennek, egész biztos jó helyre kerül a kincsünk és a szívünk a karácsonyi ünnepkörben.
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
