A kézírás jóval több, mint a gondolataink papírra vetett lenyomata. A grafológia szerint betűink, vonalaink és írásunk ritmusa személyiségünkről, aktuális lelkiállapotunkról és működésmódunkról is árulkodhat. De mit lát egy grafológus néhány sor kézírásból, és mire használható valójában az íráselemzés?
Mit nevezünk grafológiának, és mivel foglalkozik pontosan egy grafológus?
Grafológiának nevezzük azt a tudományt, ami a kézírás segítségével kutatja a papíron rögzített mozgást létrehozó ember jelleme, ismeretei, vágyai, valamint pszichikai és biológiai állapota, azaz személyisége közötti összefüggéseket. Tegyünk különbséget a grafológus és az írásszakértő között! Közös, hogy mindkettő kézírással foglalkozik.
De! A grafológus jellemet ábrázol, míg az írásszakértőt az ember nem érdekli, csak a „kézeredet”. Valóban ö írta? Tényleg az ő aláírása?
A grafológiai elemzéshez nincs szükség személyes találkozásra, csak a megfelelő írásmintára és adatokra. Tudnom kell, hogy férfiról vagy nőről van-e szó. Bal vagy jobb kezes, milyen korú, mert a különböző érákban más típusú volt a betűvetés. Fontos, hogy határon túlról származik-e, mert az erdélyi, vagy felvidéki iskolákban másképp tanulhatta a kézírást. Rákérdezek a látásproblémákra. Van-e a kéz mozgását befolyásoló betegség? Lényeges még, hogy milyen körülmények között jött létre a „produktum”. Leginformatívabb írásminta az egy oldal A/4-es méretű sima fehér lapra fejből írt fogalmazvány. Nyugodt körülmények között, golyóstollal, kézzel írt bármilyen tartalmú szöveg, a végén aláírással.
Ha megvan az írásminta, és az adatok, kezdődhet a munka. Milyen jeleket vizsgálunk?
Minden fontos, ami nyomot hagy a papíron! Először az úgynevezett nagy elemeket tekintem át. Hol helyezte el a papíron a leírt szöveget, milyen papírt, milyen tollat választott. Van-e tintafolt, maszat, helyesírási hiba, elírás? Tagolta-e az írását bekezdésekre, végig írta-e a sorokat, mekkora szóközöket, sortávokat hagyott, lejtenek-e a sorai vagy esetleg görbék? Aztán jönnek a kis elemek, a betűk, amiket az úgynevezett standard írással hasonlítjuk össze. Amit első osztályban a kisiskolások tanulnak. Ami attól eltér, annak mind van diagnosztikus jellege, jelentősége. Megmutatja a személyiséget. Többek közt arra is figyelünk, kinyúlnak-e a hurkok a sorból és mennyire, mekkora például az „o” magassága, gömbölyű vagy lapított, össze vannak-e kötve a betűk, az ékezetek magasan helyezkednek-e el, a „t” áthúzzák-e és még sorolhatnám…
Mit árulhat el a kézírás a személyiségről és a lelkiállapotról?
Az írás jelekből áll. A mozdulatok jeleket hagynak a papír felületén. A mozdulataink jellemzőek ránk, az írás is egy rögzült mozdulat.
Az írásból elsősorban a jellem ítélhető meg. Látható belőle az írás közben ható pszichikai állapot, vagyis a hangulat, valamint az aktuális biológiai állapot, azaz, hogy milyen fizikai kondícióban volt az illető, ill. volt-e valamilyen betegsége az írás idején.
Az írást nem a kezünkkel követjük el, az írásban az agy teljes tartalma kivetül. Az agytartalmunk lenyomata van a papíron. A tudatosan közlendő tartalom mellett a tudatalattink is megjelenik.
Milyen élethelyzetekben lehet segítség az íráselemzés?
A grafológia nagyon sok területen alkalmazható. Minden olyan helyzetben segítségül hívhatjuk, ahol a személyiség, a jellem, a várható viselkedés megismerése „hasznos” lehet. A grafológia nem mond ítéletet senkiről. Megállapítja, hogy milyen az ember, és hozzásegíti ahhoz, hogy a helyes önítélet folytán jó „helyre” kerüljön az illető.
Csak felsorolás szinten:
Személyügyi grafológia Vezető kiválasztás, munkaerő felvétel, munkahelyek átvilágítása, csapatépítés, munkahelyi konfliktusok kezelése.
Kriminál grafológia A bűnüldöző szervek, bíróságok, ügyészségek felkérésére a gyanúsítotti kör szűkítése, hazugságvizsgálat, névtelen feljelentők, zaklatók személyiségének megismerése, kényszerítettség feltárása.
Történelmi grafológia Történelmi személyiségek, híres emberek kézírása alapján döntéseik, életük megismerése.
Pedagógiai grafológia Rajz-és írásvizsgálat, amely a gyermekek személyiségének fejlődését, magatartási és tanulási zavaraik hátterét, iskolai beilleszkedési problémákat és pályaalkalmassági képességeket tár fel.
Patografológia Pszichés és szomatikus betegségek feltárása, melyhez anatómiai, élettani, és pszichológiai ismereteken kívül speciális tapasztalatok kellenek. Diagnózist grafológus nem állíthat fel.
Közéleti és társasági grafológia Ismert emberek megismerése kézírásuk alapján. A sajtóban, rádióban, tv-ben, rendezvényeken a grafológia népszerűsítése, valamint társasági összejöveteleken szórakoztató színfolt lehet a grafológiai gyors elemzés.
Mentálhigiénés grafológia Teljes személyiségkép készítés, amely döntési- és krízishelyzetekben segíti az egyén magánéletét. Kapcsolódhat hozzá tanácsadás, személyes beszélgetés. Pályakorrekció esetén rávilágít a rejtett képességekre.
Párkapcsolati grafológia Párválasztásban, összeillőség megítélésében segít. Kapcsolati konfliktusok okának feltárására, a krízisből kivezető út megtalálásra ad megoldást.
Fontos etikai szabály, hogy csak az írás tulajdonosának vagy törvényes képviselőjének beleegyezésével készülhet elemzés. A grafológusnak titoktartási kötelezettsége van!
Hogyan kapcsolódik a grafológia az önismerethez?
Az íráskép elemzése az önismeret miatt is fontos. „Leltárszerűen” fel tudom sorolni annak a legfontosabb tulajdonságait, akinek öt-tíz soros kézírását megnézhetem. Ez segíthet abban, hogy szembe nézzen önmagával, és tudatosabban foglalkozhasson önfejlesztéssel. Fesztiválokon szoktam vállalni gyors elemzéseket a szakma népszerűsítésének céljából és a kísérő barátok, a családtagok rendre visszaigazolják annak igazságát, amit ilyenkor egy-egy hozzám fordulónak elmondok. Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy elvesztjük magunkkal szemben a realitásérzékünket, akkor kijózanító lehet, amit a grafológus az íráskép alapján mondani tud. Gyakori, hogy egy-egy betegség előbb látszik a kézírásban, minthogy a testi tünetek jelentkeznének. Ilyenkor szakorvosi vizsgálatot javaslok. Különösen jól esik, amikor utólag, laboreredmények, vizsgálatok igazolják megállapításaimat. Kevesebben vannak, akik tudatos önismeret fejlesztés céljával keresnek meg, gyakoribb motiváció a kíváncsiság, vagy konkrét kérdés krízishelyzetben.
Milyen tévhitek élnek a grafológiával kapcsolatban?
Több ilyen jut eszembe. Néhány ízelítőül:
- „Írok pár sort, mondja meg a jövőmet!” A grafológia nem jóslás és nem ezotéria. Empirikus tudomány, amely a jelennel foglalkozik.
- Gyakran elhangzik a mondat: „nem szépen írok”. Vagy: „ezt most nem írtam szépen”. Amikor tudja valaki, hogy szakember nézi majd meg az írását, a minta első pár sorában igyekszik megformálni a betűket, fegyelmezetten kontrollál. Ezért grafológusként azt szoktam kérni, hogy többet írjon, az a legjobb, ha egy A4-es papírt teleír. Ilyenkor már jól látszik, hol válik el a túlzott odafigyeléssel írt rész a valóságban gyakorolt írástól. Nem számít, hogy külső szemlélőnek tetszik-e az írás vagy nem. Az olvashatósága se fontos. Mi, szakmabeliek azt tartjuk „szépnek”, ha jó ritmusú, egyenletes, harmonikus az íráskép. Ha a mozgás gyorsasága és a betűformálás egyformán, kiegyenlítetten hangsúlyos. Ide sorolom azt is, ha jó egyszerűsítéseket alkalmaz valaki, vagy összeolvaszt kettős betűket. Ezeknek természetesen jelentése van.
- A grafológiának hamarosan nem lesz létjogosultsága, mert megszűnik a kézírás. Sőt! Nem fognak az iskolákban folyóírást tanítani. Remélem, hogy ez is a tévhit kategóriába tartozik. Kutatások bizonyították, hogy semmi nem helyettesítheti a kézírást agyunk fejlesztésénél. Van olyan agyterület, ami csak kézírás közben aktivizálódik. A kézírás a kommunikációs készséget, a térérzékelést, a kreativitást, a finom mozgás precizitását, az arcfelismerést, a jobb és a bal agyfélteke összehangolását is segíti. Azt remélem, hogy a jövőben egy rendezett, jó helyesírással, stílussal, kézzel írt levél, a nyomtatott, géppel szerkesztett szöveghez képest értékesebb, igényesebb képet mutathat valakiről.
Mennyiben változhat meg az ember írásképe különböző lelkiállapotok vagy élethelyzetek hatására?
Kézírás=agyírás! Mindenképpen benne van az írásunkban az agyunk lenyomata. Életünk folyamán, ahogy változunk, változik az írásunk is. Kutatások szerint egy komolyabb esemény hatása, betegség, vagy betegségből való felgyógyulás kb. három hónap múlva megjelenik az írásunkban is. Itt felmerül egy logikus kérdés: ha a változásunk hatására módosul a létrehozott jel, akkor igaz-e ez fordítva is? Vagyis, ha akaratlagosan megváltoztatunk bizonyos elemeket az írásunkban, visszahat-e a jellemünkre? Rövid a válasz: igen! A létező terápiák között fellelhető a grafoterápia is. Ezt csak nagyon jól képzett szakember irányításával szabad végezni. Komoly ártalmat okozhat néhány írásjegy drasztikus megváltoztatása, mivel a személyiség egysége egyeseknél könnyen megbontható. Ha mégis a grafológiát választaná valaki az önfejlesztéséhez, ajánlom a „grafokontroll” módszerét. Ehhez nyújthat segítséget Gulyás Jenő István Grafokontroll AZ ÖNÉPÍTÉS TUDOMÁNYA című könyve, amely lépésről lépére kíséri az olvasót ezen a soha véget nem érő úton.
LEHÓCZKI LAURA
okl. grafológus
www.lehoczkilaura.hu
Lehóczki Laura
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
