A földfelszín 70 százalékát óceán borítja, ezért is nevezik Földünket Kék Bolygónak. Ez a hatalmas víztömeg minden ember életében fontos szerepet játszik közvetve vagy közvetlenül, éppen ezért szükséges, hogy megőrizzük tisztaságát.
1992 óta minden évben június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a tengerek és óceánok fontosságára.
A vizekben számtalan különleges faj él, legmélyebb pontjain a mai napig laknak olyan élőlények, amelyeket még emberi szem sosem láthatott. Sokan úgy gondolják, hogy ezt a hatalmas felületet nem fenyegeti semmi, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra, tengerekre is nagy veszélyt jelent.
Azzal, hogy az óceánok vize folyamatosan melegszik, élőviláguk is veszélyeztetett helyzetbe kerül, hiszen sok faj nem képes alkalmazkodni a környezeti változáshoz, ezért számuk megfogyatkozik, s egy részük ki is halhat. Minden egyes faj elvesztése befolyásolja a táplálékláncot, s ezáltal magát a biológiai egyensúlyt is, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet.
Az élet forrásai a hullámok alatt
Ha belegondolunk, minden második levegővételünket az óceánoknak köszönhetjük, hiszen az oxigénkészlet 50 százalékát ők termelik, valamint elnyelik az ember által kibocsájtott szén-dioxid egyharmad részét. Az óceánok nagyban befolyásolják a klímát és az időjárási viszonyokat, ezen belül a felhőképződést is, ami többek között az édesvizet is biztosítja számunkra.
Az ételeink nagy része is a sós vizekből érkezik, és itt nem csak a halakra és a tenger gyümölcseire gondolok, hiszen például az algákat, moszatokat felhasználják a szójatej és a fagyasztott ételek készítésénél, valamint a kifogott halak majdnem egyharmada halételként és halolajként kerül feldolgozásra, amit háziállataink kiegészítő táplálékaként használunk fel.
Az óceánok nem csak az ökoszisztéma egyensúlyáért felelősek, hanem minket is fenntartanak, ugyanis az óceánokra épült ipar és gazdaság csak az Egyesült Államok viszonylatát tekintve a munkák 1/6-át adják, míg az óceánra épülő turizmus az egyik legjelentősebb a világon.
Amikor az ember veszélybe sodorja az óceánokat
Az emberi gondatlanság következményeképpen vizeink egyre szennyezettebbé válnak. A technikai fejlődés és a népesedés révén folyamatosan növekszik a vízfelhasználás, s nem vesszük figyelembe, hogy készleteink végesek. A tisztítás és a vízi élőhelyek megóvása óriási költséggel jár és egyre megerőltetőbb a természet számára is. A világ legtöbb országában – Magyarországhoz hasonlóan – törvény szabályozza a vízgazdálkodást és a környezetvédelmet, de sajnos számos kihágás van ennek ellenére is.
A vízszennyezés többféleképpen végbe mehet. Az egyik leggyakoribb probléma a növényvédő-szerek, gyomirtók, rovarirtók talajba szivárgása, amellyel a talaj alatti vizeket szennyezik, s általuk jutnak el a tavakba, folyókba, tengerekbe és ezen keresztül az élőlények szervezetébe is. A szennyezettség algásodáshoz is vezethet, ami szintén nem kedvez a vízi élővilágnak.
Egyes káros anyagok, mint a nitrogén-oxid és a kén-dioxid levegőbe jutása is veszélyt jelent a természetre, ugyanis eső formájában lecsapódnak a talajra, valamint vizeinkbe. A nagyobb gyárak gyakran követik el azt a hibát, hogy a folyókból felvett vizet tisztítás nélkül engedik vissza a vízforrásba, így juttatva bele a rengeteg ipari és vegyi hulladékot, fémvegyületet. Kisebb mértékben, de hasonlóan szennyező, amikor a háztartásokban keletkező szennyvizet és háztartási hulladékot öntik egy közeli tóba vagy folyóba.
A legtöbben nem gondolnak bele abba, hogy az utak mentén található hulladék jelentős részét is a vizekbe mossa az esőzés, ami szép lassan egy korallzátonyon köt ki, vagy valahol egy óriási lebegő szemétszigeten.
Közös felelősségünk a Kék Bolygó jövője
Vannak újabb és újabb próbálkozások a tenger megtisztítására, egyre több helyen figyelnek a megfelelő szennyvízkezelésre, és a kontrollálatlan part menti fejlesztéseket is több helyen visszafogják. Napjainkban sajnos még nem nagyon lehet globális javulást megfigyelni, hiszen sokan tévhitben élnek, és úgy gondolják, hogy ami a felszín alatt van, az nem is létezik. Nem csak nagy léptékben, hanem kicsiben is ügyelhetünk a szennyezés visszaszorítására: próbáljunk meg minél kevesebb hulladékot termelni, ha szemetet látunk, akkor azt szedjük fel, és így tovább. Ezzel nem csak a tengereknek teszünk jót, hanem saját magunknak is, hiszen mi is a természet részei vagyunk.
Bár Magyarországnak nincs tengerpartja, mi is tehetünk a tengerek élővilágának megóvásáért. Figyeljünk oda, hogy ne vásároljunk olyan kozmetikumokat, gyógyhatású készítményeket, amelyek tartalmazhatják veszélyeztetett fajok (pl. csikóhal) egyes részeit. Igyekezzünk olyan minősített tengeri halat vásárolni, amelyről tudjuk, hogy fenntartható módon halászták. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt (pl. korallt, cápafogat), amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították-e az óceán élővilágát.
Forrás: szimpatika.hu
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
