Milyen laboratóriumi fázisokon megy keresztül egy biopsziás minta? Hogyan lesz a mintából lelet? Mit és milyen módszerrel vizsgál a patológus szakorvos, hogy pontos diagnózis készüljön? Ez is kiderül a Semmelweis Egyetem szakembereinek beszámolójából.
A szövettani vizsgálat az emberi szervezetet felépítő szöveteket vizsgálja, amely a sejtek összességét és ezek kölcsönhatását jelenti. Az eljárás során metszet készül, amit patológus szakorvos elemez. A klinikusok leggyakrabban abban az esetben kérnek biopsziát, azaz mintavételt a patológus kollégától, ha találnak egy elváltozást, amit klinikailag daganatnak gondolnak, és szeretnék tudni, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú. Ehhez szükséges az adott minta részletes citológiai (sejttani) és/vagy szövettani vizsgálata. Emellett számos más betegség esetében is fontos lehet a biopsziás mintavétel a pontos klinikai diagnózis felállításához (pl. bizonyos gyulladásos betegségek esetén).
Csernus-Horváth Dorottya biológus, orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Szövettani laboratóriumának vezetője a Rákkutatók podcastban elmondta: a biopsziás laboratóriumban a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával közel 60 ezer szövettani mintát dolgozunk fel évente. A mintákat előkészítjük mikroszkópos vizsgálatra, amely kulcsfontosságú a betegségek diagnosztizálásában és a kezelés során.
Első lépés a mintavétel
A Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Citológiai járóbeteg szakrendelésén leggyakrabban ultrahang vezérelt vékonytű biopsziás mintavételi eljárást alkalmaznak, amely egy gyors és megbízható, a beteg számára kevéssé megterhelő módszer. A vékony tűvel végzett mintavétel során speciális fecskendővel vákumot létrehozva sejteket nyerünk ki az adott elváltozásból – avat be a részletekbe Dr. Szentkereszty Márton klinikai szakorvos, aki elmondta azt is, hogy ennek az eljárásnak az egyik nagy előnye, hogy akár már aznap diagnózissal távozhat a páciens.
Ilyen biopsziák vannak
- A vékonytű (finomtű) biopszia előnye, hogy egyszerű eszközökkel elvégezhető a minimálisan invazív beavatkozás.
- A vastagtű (core) biopszia során egy néhány milliméteres szövethenger kerül eltávolításra. Ezt a mintavételi eljárást helyi érzéstelenítésben végzik, mivel a tű is jóval vastagabb.
- Az excíziós biopszia esetében a tumort a sebész teljes mértékben eltávolítja, míg az incíziós biopsziánál egy kisebb részt vág ki belőle.
- Az endoszkópos biopszia többféle lehet. Az endoszkóp egy vékony, általában rugalmas cső, a végén valamilyen fényforrással és egy lencsével vagy videókamerával. Ezt a technikát képalkotásra és mintavételre egyaránt használják.
Kezdődhet az indítás
A szövettani laboratóriumban a szövettani feldolgozási folyamat első állomása az indítás: a patológus szakorvos makroszkópos leírást és digitális fényképet készít az adott mintáról, ezután a minta reprezentatív részeiből kivág néhányat, majd ezeket az asszisztens által előkészített és vonalkóddal ellátott műanyag kazettába helyezi.
Víztelenítés, majd beágyazás
Különböző automatákkal történik a szövetek dehidrálása, ennek során eltérő koncentrációjú alkohollal eltávolítják a vizet a mintából, majd előkészítik a paraffinba ágyazáshoz. A szövetmintát folyékony paraffinba helyezik, majd hagyják megszilárdulni, hogy könnyen fel lehessen vágni.
A megszilárdult paraffinblokkból úgynevezett mikrotómok segítségével nagyon vékony, 3-5 mikrométer vastagságú szeletek készülnek, ezeket tárgylemezre helyezik.
Következhet a festés, majd a szkennelés
A patológiai diagnosztikában a kombinált hematoxilin-eozin festést alkalmazzák a leggyakrabban, illetve más speciális festési eljárások is rendelkezésre állnak. A folyamat automatizált, az elérhető legkorszerűbb automatákat használják. A megfestett tárgylemezeket egy vékony üveglappal fedik le, így hosszútávon megóvható, megőrizhető a metszet.
Az elkészült metszeteket nagy felbontású szkennerek segítségével digitalizálják, hogy a szakorvosok digitális formában vizsgálhassák tovább.
Kulcsfontosságú szerepe van a szövettannak
A patológus ma már nem csupán diagnózist mond, hanem speciális vizsgálatokkal – mint például a specifikus antigének immunhisztokémiai kimutatásával (IHC) – meghatározzák, hogy az adott betegségben milyen gyógyszerektől várható terápiás hatás vagy milyen a betegség prognózisa, ezen kívül akár néhány specifikus kórokozó kimutatása is lehetséges. Éppen ezért a betegek személyre szabott, célzott terápiájában a patológusnak is kulcsfontosságú szerepe van, ennek alapja pedig a patológiai lelet – emelte ki Dr. Fónyad László egyetemi adjunktus.
Forrás: webbeteg.hu
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
