Táplálkozási tanácsadóként fontosnak tartom, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy van-e valamilyen ételérzékenysége. Azt tapasztalom, hogy a hozzám fordulók 80-90%-a küzd olyan kellemetlenségekkel, amiknek akár ételérzékenység is lehet a gyökere.
Az ételérzékenységek két nagyobb csoportra oszthatók: vannak immunmediált és nem immunmediált ételérzékenységek. Immunmediált esetben az immunrendszer kóros válasza okozza az érzékenységet, míg nem immunmediált esetben enzimhiány, enzimdefektus vagy egyéb összetett, emésztőrendszeri rendellenesség áll a tünetek hátterében.
Az immunmediált ételérzékenységek közé tartozik a cöliákia (vagyis autoimmun gluténérzékenység, régi nevén: lisztérzékenység), az IgE ételallergia és az IgG ételintolerancia. A nem immunmediált ételérzékenységek közé pedig többek között a laktózintolerancia, a hisztaminintolerancia és a fruktóz malabszorpció (vagyis a fruktózfelszívódási-zavar).
A leggyakoribb tévhit azonban az ételallergia és az ételérzékenység összekeverése vagy a szinonimaként való használata, holott két különálló kondícióról van szó. Az ételallergia viszonylag ritkán fordul elő, az ételintolerancia viszont minden harmadik embert érinti.
Ételallergia esetén a tünetek gyorsan és hevesen jelentkeznek a kritikus alapanyag elfogyasztása után, ezért az allergén nyilvánvaló. A tüneteket ritkán fogyasztott, kisebb mennyiség is ugyanúgy kiváltja. A tünetek általában a légutakat, a bőrt és az emésztést érintik, de gyakori az is, hogy életet veszélyeztető állapot (pl. anafilaxiás sokk) lép fel.
Ételallergia esetén a kritikus alapanyagot egy életen át kerülni kell. Ezzel szemben ételintolerancia esetén a kritikus alapanyag elfogyasztása és a tünet/tünetek megjelentése között akár napok is eltelhetnek. Nincsenek jellegzetes tünetei, a test bármelyik szervét vagy szövetét érintheti. Az ételintolerancia az életet nem veszélyezteti, de az életminőséget kisebb vagy nagyobb mértékben rontja. Ételintolerancia esetén előfordulhat, hogy megfelelő étrendi protokollt követően a kiváltó anyagok részben vagy teljesen visszavezethetők az étrendbe.
Az ételintolerancia visszafordítása lehetséges, de nem garantált. Ehhez a kritikus alapanyagok 100%-os eliminációja (a rejtett formákat és az esetleges keresztreakciókat is figyelembe véve), bélflóra regeneráció, stresszmenedzsment, gyulladáscsökkentő étrend és az emésztési folyamatok, valamint a gyomorfunkciók támogatása is szükséges, ami nem egyszerű feladat.
Az ételintolerancia leggyakoribb tünetei három fő csoportba oszthatók: emésztőrendszeri, idegrendszeri és szisztémás tünetekre. Az emésztőrendszeri tünetek közé tartozik a puffadás, a székrekedés, a hasmenés, az utóbbi kettő váltakozása és a hasi diszkomfort.
Idegrendszeri tünetek esetén említeném a krónikus fáradtságot, a fejfájást, a migrént, a figyelemzavart és koncentrációs nehézséget (pl. agyi köd) és az alvásproblémák széles skáláját.
A szisztémás tünetek olyan tünetekre vonatkoznak, mint például az autoimmun megbetegedések, a súlytöbblet, az ízületi fájdalmak, a különböző bőrtünetek (pl. ekcéma), a rossz közérzet és az idegrendszeri panaszok (pl. szorongás, idegesség, stressztünetek, depresszió). Természetesen ezek a tünetek más kondíciók tünetei is lehetnek, de ha ezek közül több is fennáll és nem tudjuk az okát, akkor érdemes lehet ételintoleranciára gyanakodni.
Gyermekeknél az ételintolerancia hasi panaszok kialakulása mellett hozzájárulhat ekcémás bőrelváltozások, figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD) tüneteinek kialakulásához. Ezeket a tüneteket gyakran félrediagnosztizálva vagy az okok megszüntetése helyett csak a tüneteket kezelve sokszor fölöslegesen kapkodják be az emberek a gyógyszereket, költenek drága krémekre, kapszulákra vagy csodakezelésektől várják a megoldást, holott csak egy-egy alapanyag étrendből való ideiglenes elhagyása lenne a kulcs!
Az ételintoleranciák diagnosztizálása az összes IgG antitest mennyiséget mérő, vérből végzett teszttel történik. A csak IgG4 (ami a teljes IgG mennyiségének csupán 1-4 %-a) antitesteket mérő tesztek, a hajtesztek vagy a különböző elektromos és/vagy elektromágneses rezgéseket alkalmazó technológiás nem alkalmasak ennek kimutatására. Azért az IgG antitestek kerülnek meghatározásra az ételintolerancia vizsgálata során, mert a nem megfelelően emésztett ételkomponens a szervezetbe bejutva gyulladást provokálhat. Ennek a folyamatnak egyik elindítója az ételkomponens ellen termelődött IgG antitest lehet.
Akkor is érdemes ételintolerancia vizsgálaton részt venni, ha nincs érzékelhető vagy látható tünet, hiszen a kritikus alapanyagok akár lappangó gyulladásokat is okozhatnak a testben bárhol. Laboratóriumi vizsgálat nélkül pedig szinte lehetetlen pontosan és biztosan meghatározni a kiváltó okokat. Összességében elmondható, hogy a kritikus ételek korlátozzák a test optimális működését, ami megakadályozza az embereket a fitt, egészséges, panasz- és problémamentes életben, valamint a testformálással kapcsolatos célok elérésében.
Magyarországon a leggyakoribb intoleranciák az alábbiak (gyakorisági sorrendben): tehéntej, tojásfehérje, kazein, kóladió, borsó, árpa, juhtej, kukorica, sörélesztő, agar-agar, pisztácia, kecsketej, búza, kesudió, gliadin. Az ételintolerancia kialakulásának okai közé sorolhatjuk az emésztőrendszeri diszfunkciókat (pl. gyenge gyomorműködés, enzimdefektus), amik lehetnek veleszületettek vagy kialakultak is. Utóbbi esetben gyakran gyógyszermellékhatás vagy helytelen étrend a ludas.
Ételintoleranciák kialakulhatnak a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt is, ami antibiotikum kúra után gyakori, de szintén lehet egy rosszul összeállított étrend is a felelős. A további okok közé tartozik a krónikus stressz, a tartósítószerek és adalékanyagok túlzott bevitele, valamint genetikai faktorok is közrejátszhatnak.
Ételérzékenységek esetén ajánlom a receptes oldalamat, ahol a részletes kereső segítésével bármilyen allergénre, alapanyagra vagy pont egy adott alapanyag hiányára lehet szűrni a több, mint 260 diéta-barát recept között: https://kingareceptjei.hu
A táplálkozási tanácsadásom keretén belül vállalom ételérzékenységek esetén is személyre szabott mintaétrend összeállítását. Fordulj hozzám bizalommal!
Perjes Kinga
életmód és táplálkozási tanácsadó
a brit Királyi Közegészségügyi Társulat tagja
www.perjeskinga.com | info@perjeskinga.com
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
